„Nem a pénzszerzés a legnehezebb. Az igazi nehézséget az okozza, hogy olyan tevékenységgel akarsz pénzt keresni, amelynek szívesen szenteled az életed.”

Ruiz Zafón, Carlos

Bevezetés

Gyakorló igazgatóként, de magánemberként is gyakran szembesültem a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérének anomáliáival. Sok hazai és nemzetközi elemzés jelent meg a témáról, és általában a végső konklúzió minden esetben az, hogy a magyar pedagógusok bére messze elmarad a világ „boldogabbik” részén dolgozó társaikétól. Ez nem csak a pedagógustársadalomra jellemző, kevés kivételtől eltekintve a magyar társadalom egészére igaz.

Rengeteg tanulmány és statisztika lát napvilágot, melyek a pedagógusbéreket más értelmiségi és nem értelmiségi pályán dolgozók béréhez hasonlítják, de ezek többsége kevéssé árnyalt, nem vizsgálja az egyes területeken dolgozók felelősségét, társadalmi hasznosságát, a munkahelyek „biztonságát”, az egyéb juttatásokat. Ezek a vizsgálatok sok esetben sajnos csak arra alkalmasak, hogy bizonyos társadalmi rétegeket egymás ellen fordítsanak.

Az pedagógusbéreket vizsgáló értekezések többsége egy kalap alá veszi az egész pedagógustársadalmat. Esetleg az óvodapedagógusok illetve iskolában oktató társaik bérét vizsgálja külön, de egyetlen olyan tanulmányt sem találtam (ami természetesen nem zárja ki, hogy létezik ilyen), ami a közoktatásban dolgozó intézményvezetők bérét, jövedelmi viszonyát vizsgálná, és ezt vetné össze más területek vezetőinek bérével, jövedelmével.

Ebben a tanulmányban a közoktatási intézményvezetők jövedelmi viszonyait elemzem az országos átlag, az országos diplomás jövedelmek és a hasonlóan közpénzből fizetett közigazgatásban dolgozó vezetők bérének összevetésével. Természetesen a bérek illetve jövedelmi viszonyok párhuzamba állítása csak abban az esetben tekinthető reálisnak, ha megvizsgáljuk az adott vezetők munkakörét, felelősségi körét, és megpróbáljuk a végzett munka társadalmi hasznosságát elemezni, így ezekre a kérdésekre is kitérek.

Érintőlegesen megvizsgálom a múlt század iskolaigazgatóinak helyzetét, valamint rövid nemzetközi kitekintés keretében néhány európai országban és az USA néhány államában az iskolaigazgatók jövedelmi viszonyát.

A múlt

Mielőtt a ma iskolaigazgatóinak helyzetét tanulmányoznánk, érdemes egy pillantást vetni a XX. században munkálkodó elődeik munka- és életkörülményeire.

Az alábbi idézetek a múlt század első felében működő iskolaigazgatókról szólnak, akiknek nem lebegett Damoklesz kardjaként fejük felett sem az ötévenkénti megmérettetés, sem a fenntartó, az oktatáspolitika és a szülők sokszor teljesíthetetlen elvárása.

„A fiatal igazgató (23 éves) óriási lendülettel vetette bele magát a munkába, vezetői feladatai mellett Kazánsebes városának tanácsnokaként közigazgatási teendőket is ellátott, sőt felügyelő ellenőre volt egy 540 ágyas Kisegítő Vöröskereszt kórháznak is. A világháború végén több magas kitüntetésben részesült (többek között a Ferenc József-rend lovagkeresztjét is megkapta). Négyéves igazgatói munkájának leglátványosabb eredményeként a kazánsebesi gimnázium új épületet és berendezést kapott.”¹ (1914 Kazánsebes, Gajda Béla igazgató)

„Igazgatói-tanári-írói munkássága széles körben nagy elismerést váltott ki. 1924-ben ünnepelte írói munkásságának 40. évfordulóját: a gimnáziumban rendezett esten képviseltette magát a vallás és közoktatási minisztérium, a tankerületi főigazgatóság, egyesületek és szövetségek képviselői, a főváros írói, hírlapírói társadalmának, tudós és művész köreinek jeles képviselői. Az ünnepelt tiszteletére 5 millió korona alaptőkével iskolai ösztöndíj-alapítványt létesítettek. Tanári szolgálatának 40. évfordulóján, 1926-ban tisztelői 40 aranybogyóval ékes ezüst babérkoszorúval lepték meg.”¹ (1924 Budapest, dr. Morvay György igazgató)

„1939. november 9-én az igazgató átköltözött új lakásába. ……………

„A ……………. földszinti szárnyon van az igazgató lakása: négy szoba, előszoba, hall, fürdőszoba, gardrób, konyha, kamra, cselédszoba és WC, egy – az igazgató kertjére néző – keleti fekvésű terasszal, melyről lépcsős lejárat vezet a kertbe. Az igazgatói lakásnak az iskolaépülettel való közvetlen kapcsolata a gardróbon keresztül van biztosítva.” (1939 Budapest Árpád Gimnázium)”[1]

Ilyen és ehhez hasonló idézeteket nyilván minden korabeli alma mater évkönyvében találhatunk. Ebből nyilván nehéz és talán értelmetlen is az akkori igazgatók jövedelmére következtetni, de azt mindenképpen érdemes megfigyelni, hogy nemcsak a tanítványok és szülők, de a hatóságok is elismerték munkájukat. Szabadidejükben írói, közéleti tevékenységet végeztek, szolgálati lakásra (és nem is akármilyenre) tarthattak számot, nem voltak napi megélhetési gondjaik.

Ha mégis kíváncsiak vagyunk a korszak tanárainak jövedelmi viszonyaira, akkor ennek illusztrálására egy saját családomból származó példát hozok fel. Egy közeli rokonunk a húszas évek közepén tanári fizetéséből fel tudott építtetni egy rózsadombi házat úgy, hogy felesége otthon volt két gyermekükkel. Ezek a példák – egybehangzóan a kutatásokkal – azt igazolják, hogy a második világháborút megelőző időszakban az iskolaigazgatókra egy, a közalkalmazotti státuszból eredő létbiztonság, és magas társadalmi presztízs volt jellemző.

A háború után az értelmiségi szakmák általános és tudatos leértékelése volt megfigyelhető, ami alacsony szintre süllyesztette a pedagógusok és ezzel együtt az igazgatók keresetét is. Az alábbi idézet egy általános iskola évkönyvéből származik.

„Az 1951/52-es tanévben a 22 tanerőnek 675.- Ft volt a fizetési átlaga. A legmagasabb Tóth László igazgatónak volt, aki 1007 Ft-ot vihetett haza.”[2]

Az akkori ár- és bérrendszert szabályozó 1034/1951. (XII. 2.) MT határozat szerint „21 százalékos béremelést kell adni azoknak a havidíjas dolgozóknak, akiknek munkakör szerinti bére nem haladja meg az 1000 forintot ………………az időbéres és teljesítménybéres munkások alapbérét havi 1001-2000 Ft közt 18 százalékkal, havi 2000 Ft felett 15 százalékkal kell felemelni. ………..”[3]

Ebből az következik, hogy az idézetben szereplő tanárok maximum 816 Ft-ot, az igazgató pedig 1188 Ft-os fizetést kaphattak 1952-ben, a gyári és mezőgazdasági munkások között pedig voltak, akik 2300 Ft-ot vittek haza.

A rendszerváltás után a helyzet jó ideig tovább romlott, a pedagógusok reálkeresete a kilencvenes években tovább csökkent, a közalkalmazotti bértábla bevezetésével pedig tanárok és az igazgató bére közti különbség is mérséklődött.

A 2009-es átlagos nettó általános iskolai tanári fizetés 109 105 Ft (merces.hu portál adata), a beküldött kérdőívek alapján az általános iskolai igazgatók nettó átlagfizetése pedig 138 692 Ft. (Itt a nettó béreket kell nézni, mert 1989 előtt még nem voltak munkavállalói levonások.) Ezek szerint az ötvenes évek elején egy budapesti általános iskola igazgatója 49%-kal keresett többet tanártársainál, mostani kollégája pedig átlagban már csak 27%-kal visz többet haza.

De milyen elvárások voltak egy igazgatóval szemben az 50-es évek központosított rendszerében és milyen feladatai vannak ma egy iskolaigazgatónak? A pártállamban egyszerű adminisztrátorra volt szükség, nem voltak önálló feladatok, nem volt felelősség. Az igazgató nem rendelkezett gazdasági kérdésekben hatáskörrel, és nem volt felelőssége (vagy csak nagyon kevés) a nevelőtestület kiválasztásában sem.

A fentiekkel ellentétben ma az igazgató egy személyben felelős az egész intézmény működtetéséért. Elengedhetetlen, hogy a szakmai ismereteken kívül tudása jogi, gazdasági, és munkaügyi területre is kiterjedjen. Operatív feladatai és az ezzel járó felelőssége azonos egy közepes méretű gazdasági vállalat vezetőjével (ha nem nagyobb annál). Ugyanakkor az iskola – a jövő nemzedékek és ennek folyományként az ország sorsára gyakorolt hatását tekintve – semmilyen módon nem hasonlítható a gazdasági szervezetekhez.

A jelen

Az igazgatók helyzete napjainkban

Már szinte közhelynek számít, hogy a pedagógusok társadalmi presztízse folyamatosan csökken, és ez még inkább vonatkozik az iskolaigazgatókra. Itt nem csak az anyagi elismerésre kell gondolni (bár az sem elhanyagolható), hanem elsősorban a társadalmi megbecsülésre. Köztudott, hogy a pedagóguspálya választásában, illetve a pályán maradásban más értelmiségi szakmákhoz képest jóval erőteljesebb a nem anyagi jellegű szempontok motiváló szerepe, úgymint hivatásszeretet, a szabadság eltérő jellege vagy a tanítványokkal való érzelmi kapcsolat. Az igazgatók nemcsak vezetők, de pedagógusok is, így ezek a nem anyagi természetű ösztönző erők náluk is erőteljesen érvényesülnek. Az oktatáspolitika és a fenntartók - sokszor ezzel visszaélve - még lehetőségeik határán belül sem becsülik meg az intézményvezetőiket.

A fenntartó szemében (legalábbis a nagyobb önkormányzatok esetében) az oktatási intézmény nem több, mint egy költségvetési sor, így az iskola akkor jó, ha minél kisebb szám szerepel a neve mellett, és minél kevesebbet kell vele foglalkozni. Ennek megfelelően a fenntartó szemében az az igazgató a kívánatos személy, aki minden adminisztrációs feladatot időben elvégez, kritika nélkül teljesíti az összes utasítást, nem kezdeményez, nem vesz részt semmilyen újításban, csupán működteti, nem pedig vezeti, irányítja az iskolát.

A fenntartó elvárásaival ellentétes a nevelőtestület igénye. A tanárok ugyanis az igazgatótól várják munkájuk anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítását, és ezek a kívánságok általában messze meghaladják az igazgató lehetőségeit.

Az igazgató próbál eligazodni az állandóan változó jogszabályok dzsungelében, miközben az oktatáspolitika folyamatosan a hatóság szigorával fenyegeti. A kitapinthatóan pedagógusellenes közhangulat erősíti a szülők megrendelői öntudatát, és egyre markánsabbá teszi érdekérvényesítésüket. Nagyon szűk az a réteg, amely hajlandó és képes az iskola együttműködő partnerévé válni: sokkal gyakoribb, hogy a szülők a felmerülő problémákért az iskolát hibáztatják. Az iskola a legszélsőségesebb szülői elvárásokkal kénytelen szembesülni. Aggasztó mértékben nő azoknak a szülőknek a száma, akik elvárják, hogy az iskola legyen belátó az ő nehezen kezelhető gyermekükkel szemben, ugyanakkor erőteljesen követelik más „problémás” tanulók eltávolítását. Sokan rosszul tűrik a különböző kultúrák egyidejű jelenlétét az iskolában, s inkább a szegregációt részesítik előnyben. Ugyanakkor köztudott, hogy az iskolát a legkisebb elkülönítésre utaló vélt vagy valódi jelenségek esetén súlyosan büntetik. Mindezeknek a konfliktusoknak az ütközőpontjában az igazgató áll.

Az igazgatók tehát kénytelenek, a fenntartó, a nevelőtestület, az oktatáspolitika, a szülők és a diákság sokszor egymásnak ellentmondó elvárásai között dolgozni, és teszik mindezt úgy, hogy a média hangulatkeltése folyamatosan nyirbálja amúgy is ingatag tekintélyüket.

Pedagógusok bérezése

Magyarországon a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) és a 138/1992. (X. 8.) sz. Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben előírásai szabályozzák a pedagógusok bérezését.

A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés alapján közalkalmazotti osztályokra tagolódnak. A pedagógust az ellátandó munkakör és az ahhoz szükséges végzettség figyelembevételével kell a megfelelő közalkalmazotti osztályba sorolni. Az osztályok egyúttal fizetési kategóriákat is jelentenek, amelyek a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján növekvő összegű fizetési fokozatokra tagolódnak. A kinevezéstől számított három évenként lehet eggyel magasabb fizetési fokozatba lépni. Magas színvonalú munka esetén lehetőség van a várakozási idő csökkentésére, ill. másik fizetési osztályba történő átsorolásra. A fizetési fokozatokhoz szorzószámok tartoznak. A mindenkori felszorozható minimál illetményt külön törvény állapítja meg. Egyes tevékenységekért rendelet szerinti, a kollektív szerződésben meghatározott mértékű illetménypótlék jár. Más tevékenységekért illetménypótlék adható, ha ennek költségvetési fedezetét a fenntartó biztosítja. A vezetői pótlék kereteit tv. szabályozza, (jelenleg a 20 000 Ft-os pótlékalap 200-250%-a [4]) mértékét az intézmény fenntartója határozza meg. A nem közalkalmazotti jogállású pedagógusok bérezése is hasonló elvek szerint történik.[5]

A kérdőíves felmérés elemzése

Az intézményvezetők jövedelmi viszonyainak feltérképezésére összeállítottam egy kérdőívet (1. sz. melléklet), melyet anonim módon, elektronikus formában lehetett kitölteni. A kérdőívhez való hozzáférést E-mail útján eljuttattam az ország 2189 intézményvezetőjének, és megkértem őket, hogy töltsék ki. A levelek közül mindössze 28 jött vissza úgy, hogy a címzett ismeretlen. 2009. november 7. és november 25. között 386 vezetőtől kaptam meg a kitöltött kérdőívet (2. sz. melléklet).

A kapott mintát a feladat-ellátási helyek, a fenntartók és országos eloszlás szempontjából vizsgálva nyilvánvalóvá vált, hogy e változók mentén a minta reprezentatív, vagyis a megállapítások és levont következtetések országos érvényűek. (A reprezentativitás vizsgálata a 3. mellékletben található)

A kérdőíven az általános adatok (nem, életkor, település) után az iskolatípus, fenntartó és az intézmény gazdálkodása után érdeklődtem, majd a jövedelmi viszonyokat térképeztem fel munkahelyi és munkahelyen kívüli csoportosításban. A továbbiakban a munkahelyi jövedelem összetételére (alapbér, munkahelyi jövedelem-kiegészítés, rendszeres juttatások), valamint a munkahelyen kívüli jövedelemforrások típusára és mértékére is rákérdeztem. A tényleges jövedelmi viszonyok mellett különösen fontosnak tartottam azt a kérdést, hogy az iskolavezetők mennyire tudnak megélni a jövedelmükből, illetve mennyire elégedettek vele.

Ha a béreket, jövedelmi viszonyokat vizsgáljuk az első kérdés mindig az átlagfizetés, illetve az átlagjövedelem nominális értéke. Az intézményvezetőket alapbérükről, munkahelyi jövedelem-kiegészítésükről (pótlék, munkáltatói döntés alapján kapott kiegészítés stb.) és rendszeres juttatásaikról kérdeztem. Az eredményt az alábbi táblázat mutatja.

	Átlagos bruttó alapbér	Átlagos jövedelem- kiegészítés	Rendszeres juttatás	Bruttó bér (juttatások nélkül)	Bruttó bér (juttatásokkal)
Éves	2,54 mFt	0,61 mFt	0,81 mFt	3,15 mFt	3,96 mFt
Havi	216 600 Ft	50 833 Ft	67 500 Ft	262 500 Ft	330 000 Ft

Mint látható a havi jövedelem havi bruttó 262 500 Ft, és ehhez járul átlagosan 67 500 Ft juttatás többnyire étkezési jegy, utazási költségtérítés vagy üdülési csekk formájában. Ez az alapbér a közalkalmazotti bértábla I-9 besorolásához tartozó érték, ami a közoktatás-vezetői vizsgát feltételezve nagyjából 24 év munkaviszonynak felel meg. A kérdőív kitöltőinek átlagéletkora 48,1 év, ami azt jelenti, hogy az igazgatók országos átlagban a kötelező bérminimumot kapják. A jövedelem-kiegészítés, ami a vezetői pótlékot is tartalmazza (kötelező minimum iskolatípustól függően a 20 000 Ft-os pótlékalap 200-250%-a) szintén a törvényi minimum közelében van.

Életkor, nemek és országrészek szerinti elemzés

A igazgatók 262 500 Ft-os átlagbérét érdemes összevetni a www.merces.hu

portál[6] 2008-as fizetési felmérésével, mely szerint egyetemi diplomával (nem feltétlen vezetői beosztásban) a bruttó átlagfizetés:

· 1 év alatti szakmai tapasztalat esetén 249 ezer Ft,

· 1-2 év között 297 ezer Ft,

· 3-5 év között 369 ezer Ft,

· 6-10 év között 382 ezer Ft,

· 10 év fölött pedig 325 ezer Ft.

Mint köztudott, az igazgatói kinevezés legalább 5-10 éves munkaviszonyt feltételez. Ezek alapján bátran állíthatjuk, hogy az iskolaigazgatók fizetése 60-120 ezer forinttal marad el az egyetemi végzettségű, átlagos szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalókétól.

Érdemes megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az igazgatói fizetéseknél is az általános magyarországi tendenciák - gondolok itt a nemek közötti, illetve az országrészek között mutatkozó eltérésekre.

Magyarországon átlagosan 13 %-kal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi, de a topmenedzserek körében ez a szám elérheti a 45 %-ot is. A tanárok között is 5 %-os az olló, de érdekes módon az iskolaigazgatók körében nincs mérhető eltérés. Míg a kérdőívet kitöltő női igazgatók átlagos éves bruttó bére 3,13 mFt, addig férfi kollégáik mindössze 3,18 mFt-ot keresnek. Figyelemreméltó, hogy míg a pedagógustársadalom elnőiesedik (KSH 2008-as adata szerint a pedagógusok 78,8% nő), addig a vezetők (beleértve a középvezetőket is) 56,5 %-a nő, az intézményvezetők esetében pedig ez az arány már csak 51,9 %.

	Forrás	Összes	Nő	%
Pedagógusok	KSH 2008. év	123 614	97 445	78,83%
Vezetők	Kérdőív	386	218	56,48%

Egy másik gyakran vizsgált szempont a különböző országrészekben elérhető jövedelmek közti különbség. Bár az igazgatók 98%-a úgy nyilatkozott, hogy alapbérét a közalkalmazotti bértábla alapján kapja, mégis mérhető különbség tapasztalható országrészenként az igazgatói jövedelmekben.

Országrész	Átlagos bruttó alapbér mFt	Átlagos jövedelem-kiegészítés mFt	Rendszeres juttatás mFt	Bruttó éves bér juttatások nélkül mFt
Budapest	2,60	0,76	0,87	3,36
Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)	2,54	0,71	0,88	3,25
Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala )	2,61	0,60	0,68	3,21
Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)	2,54	0,59	0,70	3,13
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)	2,58	0,53	0,91	3,11
Pest megye	2,53	0,55	0,73	3,09
Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)	2,43	0,54	0,88	2,96
Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)	2,38	0,56	0,74	2,95

Míg a legmagasabb és legalacsonyabb átlagos bruttó alapbér között 8 %-os az eltérés, addig a munkahelyen kapott jövedelem-kiegészítéssel növelt bruttó bérek között már 12%-os eltérés tapasztalható, vagyis úgy látszik, hogy egyes fenntartók akarnak és tudnak is jövedelem-kiegészítést adni intézményvezetőiknek. Budapest és Nyugat-Dunántúl magasabb, valamint Észak-Alföld alacsonyabb átlaga egyezik a többi gazdasági ágazatban tapasztalt tendenciákkal. Ami meglepő, hogy Pest-megyében és Közép-Dunántúlon az országos trendekkel ellentétben alacsonyabb, míg Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön magasabb átlag-jövedelmekkel találkozunk az iskolaigazgatók esetében.

Fenntartó szerinti összehasonlítás

Mielőtt a fenntartók szerinti összehasonlítást elvégeznénk, érdemes megvizsgálni azt, hogy a megkérdezettek mit gondolnak arról, vajon a „szomszéd fűje zöldebb-e”?

Megkértem a válaszadókat, hogy rangsorolják a fenntartó típusa szerint a pedagógusbérek nagyságát! (legmagasabbnak gondolt bér esetén az 5, legalacsonyabb esetén az 1 értéket jelölve). A 386 válaszadóból 326 gondolja úgy, hogy van különbség az azonos végzettségű és életkorú vezetők bére között attól függően, hogy az iskolának ki a fenntartója. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a válaszadók hány százaléka sorolta az adott helyre a különböző fenntartók által adott béreket.

Jövedelem nagysága (rangsor)	Települési (kerületi) önkormányzat	Megyei (fővárosi) önkormányzat	Egyházi	Alapítványi	Egyéb (pl. egyetem, kisebbségi önkormányzat stb.)
5	7%	11%	8%	39%	36%
4	7%	15%	28%	29%	22%
3	11%	23%	37%	11%	17%
2	17%	43%	21%	6%	14%
1	59%	8%	7%	15%	11%

A legtöbben úgy gondolják, hogy az alapítványi és egyéb (pl. egyetem, kisebbségi önkormányzat, KHT stb.) fenntartású iskolák pedagógusai a legjobban fizetettek, míg a legrosszabban a települési (kerületi) illetve a megyei (fővárosi) önkormányzatok fizetnek. Az egyházi fenntartású iskolák pedagógusainak bérét közepes mértékűnek tartják a válaszadók.

Mit mutat ezzel szemben a vezetők bérére vonatkozó kérdőív feldolgozása alapján készített táblázat?

Fenntartó	Átlagos alapbér mFt	Átlagos jövedelem-kiegészítés mFt	Rendszeres juttatás mFt	Bruttó éves bér juttatások nélkül mFt
Egyetem, főiskola	2,82	0,82	1,07	3,64
Egyház	2,44	0,73	0,88	3,17
Önkormányzat	2,57	0,59	0,79	3,16
Egyéb	2,38	0,75	1,25	3,13
Kisebbségi önkormányzat	2,25	0,75	0,94	3,00
Alapítvány	2,20	0,57	0,79	2,77

A legalacsonyabb átlagos bért az alapítványi iskolák igazgatói kapják, közvetlenül utánuk következnek a kisebbségi önkormányzatok és az egyéb (pl. KHT, Kft) fenntartású intézményvezetők. Az önkormányzatok és az egyházak közel egyformán bérezik intézményvezetőiket, ami azt is mutatja, hogy bár az egyházi iskolák alkalmazottjai nem tartoznak a Kjt. hatálya alá, a fenntartó egyházak igyekeznek a közalkalmazotti bértáblát és a munkáltatói jövedelem-kiegészítéseket az önkormányzati mércéhez közelíteni. A legmagasabb munkahelyi jövedelmet az egyetemi, főiskolai fenntartású intézmények (vagyis a gyakorlóiskolák) vezetői kapják, de ez talán természetes is, hiszen itt a tanárok is kiemelt bért kapnak a kiemelt feladatvégzésért.

Ezzel megdől az a hiedelem, hogy az un. „magániskolák” vezetői a legjobban fizetettek a szakmában.

Iskolatípus szerinti összehasonlítás

A kérdőív megkérte a válaszadókat, hogy rangsorolják a képzés típusa (ált. iskola, gimnázium, szakközépiskola stb.) szerint a pedagógusbérek nagyságát (legmagasabbnak gondolt bér esetén a 4, legalacsonyabb esetén az 1 értéket jelölve). A 386 válaszadóból 224 gondolja úgy, hogy van különbség az egyes iskolatípusokban dolgozó pedagógusok bére közt. A többség (43%) a legjobban fizetett rétegnek a gimnáziumban dolgozókat gondolja, majd a szakközépiskolák és szakiskolák következnek, végül több mint 80 %-a a megkérdezetteknek az általános iskolában dolgozókról gondolja, hogy a legkevesebb bért viszik haza.

	Általános iskola	Gimnázium	Szakközép- iskola (és gimnázium)	Szakiskola (és szakközép- iskola)
4	13%	43%	31%	13%
3	3%	24%	49%	25%
2	4%	25%	14%	57%
1	81%	8%	5%	6%

Az alábbi táblázat a beérkezett kérdőívek adatai alapján készült, ami azt mutatja, hogy a tények egybecsengenek a válaszadók elképzelésével. A képet egyedül a többcélú intézmények árnyalják, amelyek általában óvodai, iskolai, pedagógiai szolgáltatói, sőt kisebb településeken kulturális feladatokat is ellátnak. Ez a kategória így nem szerepelt a kérdőíven, a válaszadók szabad szöveges megjegyzésben tudták megadni.

Iskolatípus	Átlagos bruttó alapbér mFt	Átlagos jövedelem-kiegészítés mFt	Rendszeres juttatás mFt	Bruttó éves bér juttatások nélkül mFt
Gimn. és szakközép	2,74	0,72	0,95	3,46
Többcélú intézmény	2,61	0,71	0,72	3,32
Szakiskola és szakközép	2,61	0,62	0,83	3,24
Általános iskola	2,33	0,56	0,76	2,89

Gazdálkodási forma szerinti összehasonlítás

Az eddigi vizsgálatok nem érintették azt a kérdést, hogy valójában milyen feladatai vannak egy iskolaigazgatónak. Mielőtt a kérdőív további elemzésére rátérnénk érdemes röviden áttekinteni ezeket:

A Közoktatási törvény és a munkaköri leírások értelmében egy iskolaigazgató legfontosabb feladatai közé az alábbiak tartozhatnak.

1. Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése.
A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése.
A nevelőtestület vezetése.
Az intézményi programok és szabályzatok elkészítése, legitimálása.
Az intézményi programok teljesülésének biztosítása illetve annak ellenőrzése.
Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és a minőségirányítási programjának működtetése.
Az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés.
Az iskola képviselete.
A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.
A működés humán feltételeinek biztosítása. Munkáltatói jogok gyakorlása.
A működés tárgyi feltételeinek biztosítása.
Az intézmény gazdasági osztályának ellenőrzése.
A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése.
Épület fenntartási, karbantartási feladatok menedzselése.
A gazdasági és pénzügyi tervezés, és végrehajtás, a gazdasági, pénzügyi döntések meghozatala.

Mindezen feladatok a maradéktalan teljesüléséért egy személyben az igazgató a felelős. Ahhoz, hogy ezt végre tudja hajtani, mintegy 35-40 - az oktatást, nevelést, gyermek és ifjúságvédelmet stb. szabályozó - jogszabályt kell ismernie, és akkor még nem beszéltünk a pénzügyi, gazdasági és munkaügyi jogszabályokról.

Az első 11 feladat minden iskolaigazgató munkaköri feladatai között szerepel. Az utolsó 5 azonban a részben önállóan gazdálkodó intézmények vezetőire már csak annyiban vonatkozik, amilyen mértékben a fenntartó szabadságot enged a gazdálkodás terén. A teljesen önálló intézményeknél a dugulás-elhárítástól a fénymásolók üzemeltetésén keresztül a 100 milliós nagyságrendű épület-felújításig és a szolgáltatási szerződésekig minden az igazgató felelősségi körébe tartozik. Ehhez jó esetben van egy 2 fős gazdasági osztálya egy mérlegképes könyvelő végzettségű gazdasági vezetővel, és van egy ügyes karbantartója. A részben önálló gazdálkodó intézményvezetőnek általában „csak” szakmai kérdésekkel kell foglalkoznia, viszont kis túlzással egy csomag WC-papír vásárlásához is engedélyt kell kérnie. Nyilván a feladatok a helyi viszonyoknak megfelelően változhatnak, de azt minden kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy az önállóan gazdálkodó intézményvezetők feladat- és felelősségi köre egy nagyságrenddel nagyobb, mint részben önálló gazdálkodó társaiké.

E rövid áttekintés után vizsgáljuk meg, hogyan alakult a felmérésben résztvevő igazgatók bére a gazdálkodás függvényében.

Gazdálkodás

Átlagos bruttó alapbér
mFt

Átlagos jövedelem-kiegészítés
mFt

Rendszeres juttatás
mFt

Bruttó éves bér juttatások nélkül

mFt

Önálló gazdálkodó

2,55

0,69

0,88

3,24

Nem önálló gazdálkodó

2,53

0,53

0,77

3,06

Az eredmény azért megdöbbentő, mert ez esetben alapvetően sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A félreértések elkerülése végett, nem a részben önálló intézményvezetők egyébként nevetségesen alacsony bruttó 255 000 Ft-os (nettó 148 350 Ft) havi átlagbére magas, hanem a két nettó havi átlagbér közötti alig több mint 7000 Ft-os különbség aránytalanul kevés. Ha a rendszeres juttatások közti különbséget hozzáadjuk, akkor is alig több a különbség havi 16 000 Ft-nál.

Összehasonlítás a közszféra vezetőinek bérével

A kutatás elsődleges célja nem a közoktatásban dolgozó vezetők jövedelmi viszonyainak feltérképezése volt, hanem az, hogy összehasonlításokat végezzünk más ágazatok vezetőinek bérével. A gazdasági szféra vezetőinek jövedelmi viszonyait csak érintőlegesen érdemes megvizsgálni, mert mint tudjuk, a gazdasági szervezetek a közszférától eltérő szabályok szerint működnek, ezért ebből messzemenő következtetéseket nem célszerű levonni. Annyit azonban mindenképpen érdemes az alábbi – a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. által 2009-ben készített – grafikonon észrevenni, hogy a legalacsonyabb felsővezetői jövedelem is meghaladja az évi bruttó 5 millió forintot, míg a közoktatásban a legjobban fizetett (egyetemi fenntartású intézmények) vezetők átlagos éves bruttó bére (juttatásokkal együtt) sem éri el ezt az összeget.

Fentiek miatt a közoktatás vezetőinek bérezését elsősorban - a hasonlóan közpénzből fizetett - vezető köztisztviselők bérével és jövedelmi viszonyaival célszerű összevetni.

Természetesen a bérek, illetve jövedelmi viszonyok összevetése csak abban az esetben tekinthető reálisnak, ha mindkét esetben megvizsgáljuk az adott vezetők munkakörét, felelősségi körét, és megpróbáljuk elemezni a végzett munka társadalmi hasznosságát.

Az alábbi táblázat a merces.hu portál 2010. 01. 08-án közreadott felmérésének eredményét tartalmazza, annak feltüntetésével, hogy hány beérkezett adat alapján számolták ki a fizetési átlagokat.

Pozíció	Bruttó fizetés (Ft) felmérés alapján	Adatok száma
Főosztályvezető	525 700 Ft	151
Osztályvezető	389 400 Ft	525
Polgármesteri hivatal osztályvezetője	385 300 Ft	30
Vezető - főtanácsos	317 300 Ft	298
Főtanácsos	300 100 Ft	376
Vezető-tanácsos	278 200 Ft	161
Szakreferens	261 800 Ft	226
Tanácsos	258 800 Ft	237
Vám- és pénzügyőr	226 700 Ft	137
Főmunkatárs	221 700 Ft	480
Fogalmazó	197 400 Ft	136
Felügyelő	194 700 Ft	95
Főelőadó	187 200 Ft	773
Előadó	164 200 Ft	1244
Ügykezelő	135 300 Ft	477

A fizetések nem tartalmazzák a 13. havi fizetést és egyéb más béren kívüli juttatásokat, vagyis a kérdőív feldolgozása során kapott 262 500 Ft-os bruttó igazgatói bérrel kell összehasonlítanunk. Ez, mint látható, egy szakreferens bruttó bérének felel meg.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen feladatai vannak egy szakreferensnek (az alábbi példák a közszféra álláshirdetéseiből (https://kozigallas.gov.hu/) találomra kiválasztott pozíciók):

Pénzügyi-jogi szakreferens: közbeszerzések előkészítése, szerződések, számlák jogszerűségének ellenőrzése, projekt kockázatainak azonosítása, menedzselése, költségvetési és pénzügyi feladatok ellátása.

Európai uniós erdészeti szakreferens: jelentések készítése, megkeresések megválaszolása, kapcsolattartás, jogszabály tervezetek, előterjesztések véleményezése, egyeztetése.

Egészségbiztosítási szakreferens: az egészségbiztosítási rendszer átalakításának szakmai előkészítése - részvétel az ellátórendszer kapacitásának megtervezésében, valamint jogi szabályozásának előkészítésében; a struktúraátalakításhoz kapcsolódó finanszírozási szabályozás kidolgozása.

Ha megvizsgáljuk ezeket a feladatokat megfigyelhető, hogy mindegyik (mint a név is mutatja) csak egy adott szakterület ismeretét feltételezi, ezen belül is elsősorban operatív, adminisztratív munkát jelent és végül a legfontosabb különbség, hogy semmilyen vezetői kompetenciára nincs szükség. A felelősség is csak egy szűk területre korlátozódik.

A táblázatban felsorolt pozíciók közül az első három az, ahol valóban vezetői, munkáltatói, irányító és ellenőrzési feladatok szerepelnek, itt viszont már havi 120 000 Ft-tal (közel 50%-kal) magasabb havi átlagbért találunk. Ezek alapján vitathatatlan, hogy a közoktatási intézményvezetők anyagi megbecsültsége messze elmarad a - szintén közpénzből fizetett - közigazgatási vezetőkétől.

Nemzetközi kitekintés

A hazai adatokat mindig érdemes nemzetközi kontextusban is értelmezni. Ha más országok iskolaigazgatóinak bérezési rendszerét vizsgáljuk, akkor két különböző szisztémával találkozunk.

Egyes országokban, különösen azokban, ahol a pedagógus közalkalmazott, a magyar bérezési rendszerhez hasonló (a pedagógus végzettségét és szolgálati idejét figyelembe vevő) skála szerint állapítják meg a fizetést. Besorolási szempont az iskola típusa (alapfokú, középfokú képzés), az iskola mérete (diáklétszám szerint), illetve kisebb súllyal, de figyelembe veszik az életkort és a munkában töltött időt. Ilyen rendszerrel találkozunk pl. a németországi és az osztrák közoktatásban.

A másik rendszer elsősorban Nagy-Britanniára és az USA államaira jellemző, ahol a fenntartó anyagi helyzete, vagyis a „piac” határozza meg a jövedelmet. Ennek eredményeképpen országrészenként, iskolatípusonként akár 50-70%-os eltérés is tapasztalható az igazgatói fizetések között.

A következő táblázat (a források megjelölésével) néhány európai ország, illetve az Egyesült Államok iskolaigazgatóinak bérét, és annak a GDP-hez való viszonyát mutatja. Látható, hogy abszolút értékben egyedül Csehországot előzzük meg (de innen csak 2003-as adat áll rendelkezésünkre), és még Cipruson is a magyarországinak több mint 1,5-szerese az iskolaigazgatói átlagkereset. Ha a GDP-hez viszonyítjuk a béreket, akkor Csehországot, Ciprust és Luxemburgot előzzük meg, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Luxemburgban a GDP a hazainak több mint 7-szerese. Németországot és Ausztriát érdemes kiemelni, ahol az igazgatók ugyanúgy közalkalmazottak, mint nálunk, hasonló bértábla szerint kapják a fizetésüket. Ezekben az országokban abszolút értékben több mint 3,5-szeres az igazgatói átlagbér, és az egy főre jutó GDP arányában is lényegesen jobb helyzetben vannak.

Számtalan további vizsgálati szempont alapján össze lehet hasonlítani a béreket, például vásárlóerő paritás, átlagjövedelem stb. alapján, de már ennek a két szempontnak a vizsgálata is bizonyítja, hogy egyáltalán nem lehetünk elégedettek a magyar iskolaigazgatók javadalmazásával.

Elégedettség

Egy adott társadalmi réteg jövedelmi viszonyainak vizsgálata során lényegesek a különböző szempontok szerinti összehasonlítások, de talán ennél is sokkal fontosabb, hogy a megkérdezettek hogyan értékelik saját helyzetüket.

Éppen ezért a kérdőív kitér arra, hogy a válaszadók mennyire elégedettek alapbérükkel, és hogy ez az alapbér milyen mértékben fedezi a megélhetési költségeiket.

Az alapbér

A válaszadók túlnyomó többsége (96%) a közalkalmazotti bértábla alapján kapja az alapbérét, vagyis a válaszok egyben minősítik a bértáblát is. Az elégedettségre vonatkozó kérdés eredményét az alábbi grafikon szemlélteti. A válaszadók 1-től 5-ig terjedő skálán fejezhették ki elégedettségüket, 1-gyel értékelve a „egyáltalán nem elégedett”, 5-tel a „teljesen elégedett” lehetőséget.

A kapott átlag: 1,87, ami lehangoló, hiszen azt mutatja, hogy a válaszadók majdnem fele egyáltalán nem elégedett a bérével, és egyetlen válaszadó sem teljesen elégedett.

Talán az előzőnél is hangsúlyosabb kérdés, hogy biztosítja-e megélhetésüket a munkahelyen kapott alapbér, ugyanis (szemben az elégedettséggel) ez egy objektíven megválaszolható kérdés. A következő grafikon kimutatja, hogy az alapbérrel való elégedetlenség nem megalapozatlan, hiszen arra a kérdésre, hogy milyen mértékben fedezi az alapbér a megélhetési költségeket az ötfokú skálán mindössze 2,27-es átlag adódott, vagyis a túlnyomó többség az alapbéréből nem tud megélni. A grafikonon látható, hogy mindössze 9 igazgató tudja az alapbéréből fedezni a megélhetését, és a válaszadók 25 %-a egyáltalán nem képes az alapbéréből megélni.

Munkahelyi jövedelem-kiegészítések, juttatások

A munkahelyen megszerezhető többletjövedelem kérdésére adott válaszok is elgondolkodtatóak, különösen a 29 nemleges válasz (nincs). Tekintettel arra, hogy itt lehetett felsorolni a vezetői pótlékot, mint munkahelyi többlet-jövedelmet, felmerül a kérdés, hogy ez vajon jelenti, hogy ezek a vezetők még a törvényben szabályozott kötelező vezetői pótlékot sem kapják meg?

Szembetűnő, hogy a vezetők közel 30%-a túlmunkát vállal a munkahelyén, ami felveti a kérdést, hogy a vezetői feladatok mellett mennyi és milyen természetű túlmunka vállalható, illetve egyáltalán vállalható-e túlmunka a minőség romlása nélkül.

Az előző két kérdés rögtön felveti a munkahelyi juttatások, illetve a munkahelyen kívüli jövedelemforrások kérdését. A munkahelyi juttatásokra irányuló kérdésre összesen 520 válasz érkezett (tekintettel arra, hogy több válasz is jelölhető volt). A legszembetűnőbb az, hogy 17,9% (93 fő) semmilyen rendszeres juttatásban nem részesül!

A munkahelyi összjövedelemmel való elégedettség feszegetése már kicsit jobb (de egyáltalán nem megnyugtató) eredményt hozott. A kapott átlag: 2,15.

Munkahelyen kívüli jövedelem-kiegészítések

A kérdésre összesen 428 választ kaptam (tekintettel arra, hogy több válasz is jelölhető volt). 112-en írták, hogy egyáltalán nincs jövedelem kiegészítésük, (többen az okot is megjelölték: 16-an időhiányában, illetve 6-an lehetőség hiányában). A maradék 316 válasz megoszlását a következő grafikon szemlélteti. Bár a válaszadók többsége tanult szakmájában tud kiegészítő jövedelemforrást találni, de a válaszok között sajnos szép számmal olyanokat is találtam, hogy „ami jön”, „segédmunka”, „könyvesbolti árusítás”.

Szerencsére a nehéz helyzet ellenére is többen meg tudták őrizni humorérzéküket, ugyanis a válaszadók között voltak, aki kiegészítő jövedelemforrásként a házastársuk fizetését jelölték meg.

Összefoglalás

Az kérdőív feldolgozása során kapott eredmény egyúttal egész oktatási rendszerünk hű lenyomata. Egy ország oktatási rendszerének sikere az iskolák működésén múlik. Egy iskola eredményes működése viszont elképzelhetetlen az igazgató - magas szintű szaktudásra épülő - színvonalas vezetői munkája nélkül. Tekintettel az igazgatók kinevezésének gyakorlatára - miszerint a nevelőtestület véleménye alapján a fenntartó nevezi ki az általa legmegfelelőbbnek tartott személyt - gyakran tapasztalható, hogy az iskolák vezetésében a meglévő vezetői szakértelem nem mindig elegendő. Ahhoz, hogy az igazgató valódi vezetőként tudjon tevékenykedni, szükség lenne az igazgatók menedzseri kompetenciáinak folyamatos fejlesztésére. Kérdés, hogy egy vezető mennyire képes színvonalas munkát végezni, ha közben anyagi gondokkal küzd, nem tudja magát képezni, anyagi helyzete az értelmiségi létforma alapvető feltételeit sem biztosítja számára, és gyakran kénytelen idejét a hivatásának nem megfelelő tevékenységgel tölteni.

Az oktatáspolitikának és a fenntartóknak elsőként azt kell eldönteni, hogy milyen iskolaigazgatóra van szükség. Legyen nevelési és oktatási téren kiemelkedő szakértelemmel rendelkező pedagógus, aki alkalmas a nevelőtestület szakmai vezetésére, vagy olyan menedzser, aki a kimagasló gazdasági, műszaki és vezetői kompetenciái révén képes az intézmény önálló vezetésére, és emellett, a szükséges pedagógiai és oktatási ismeretekkel is rendelkezik.

· Az első esetben az iskolaigazgatót meg kell szabadítani az oktatástól és neveléstől idegen menedzseri feladatoktól és felelősségektől. Meg kell teremteni a folyamatos ön- és továbbképzés lehetőségét, de egyúttal ennek realizálódását meg is kell követelni. Megfelelő anyagi elismeréssel, egyértelmű és következetes jogalkotással kell segíteni a hosszú távú intézményi programok kialakításának és betarthatóságának esélyét, ami automatikusan növeli a jó igazgató társadalmi elismertségét. Egyúttal biztosítani kell számára az értelmiségi létforma kialakításához elengedhetetlen anyagi-tárgyi feltételeket. Ebben a felállásban a fenntartónak saját magának kell megoldania a műszaki - gazdasági feladatokat úgy, hogy azok hibás teljesülése, vagy hiánya semmilyen formában ne legyen számon kérhető az igazgatón.

· A második esetben viszont joggal elvárható, hogy az igazgató rendelkezzék a - nemzetgazdaság más ágazataiban működő - felsővezetőktől elvárt végzettséggel. Ne csak az oktatás-nevelés területén rendelkezzék megfelelő szaktudással, de legyenek magas szintű vezetési, szervezési, gazdasági, műszaki és jogi ismeretei. Ekkor viszont bérének közelítenie kell a vállalati felsővezetők béréhez, hiszen sokkal alacsonyabb bérért nem fog alkalmas személy vállalkozni a feladatra. Ebben a szervezeti formában szükség van egy erős középvezetői rendszer kialakítására, ahol a szakmai (oktatási/nevelési) feladatokat az igazgató a középvezetőknek delegálja.

Országosan a két megoldási mód nem zárja ki egymást. Az oktatáspolitikának a jogalkotás szintjén kell biztosítani a választás lehetőségét, a fenntartónak pedig a helyi sajátosságoknak megfelelően kell választania. A választást befolyásolhatja az iskola mérete, feladata, a fenntartó gazdasági érdeke, de mindkét esetben nagy súlyt kell helyezni a vezető kiválasztására, munkájának folyamatos ellenőrzésére és értékelésére.

Emiatt nem halogatható egy olyan országos program kidolgozása, mely segíti az oktatás vezetőinek kiválasztását és képzését, megteremti a teljesítményarányos bérezést megalapozó értékelési rendszer alkalmazását. El kell érni, hogy a vezetők kiválasztása, kinevezésük meghosszabbítása és anyagi elismerésük mértéke sehol se váljék politikai alku tárgyává, hanem mindenhol szigorúan szakmai kérdés legyen.

Felhasznált irodalom

1. Szunomár Zoltán: Néhány befejezetlen gondolat az iskolaigazgatói létről (Új Pedagógiai Szemle:Szemle 2000/09)

2. Polónyi István – Timár János: A pedagógusprobléma (Új Pedagógiai Szemle 2006. április)

4. SZÁRNY ÉS TEHER
Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére (BÖLCSEK TANÁCSA ALAPÍTVÁNY 2009)

Mellékletek

1. sz. Vezetők bérezése a közoktatásban (kérdőív)

Kedves Kolléga!

Szakdolgozatomat a vezető beosztásban lévő pedagógusok bérének alakulásáról írom, így az ezzel kapcsolatos kutatásban kérem a részvételét.
Hogy a témával kapcsolatban megbízható és érvényes információkat szerezzek, arra kérem, hogy a lehető legpontosabb válaszokat adja.
A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az adatokat csak összesítve elemzem és mutatom be szakdolgozatomban, úgy, hogy az egyéni információk sehol sem azonosíthatóak.
Amennyiben a mintavétel reprezentatívnak mondható az eredmény publikálni fogom, ami talán a döntéshozók figyelmét is a kérdésre irányítja.

Előre is köszönöm a segítségét!
Üdvözlettel

Karádi Magdolna

[1] Lévay Zsolt: 100 év -100 kép az Árpád Gimnázium történetéből

[4] 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet

[5] Forrás: Lapoda Multimédia

[6] A merces.hu portált a Profesia, spol. s.r.o., társaság működteti. A fizetési felmérések 81356 felmérésben résztvevő adatainak felhasználásával történtek. 2010. április 13.

	1 főre jutó GDP €	Átlagos iskolaigazgatói bruttó jövedelem €	Megjegyzés	Igazgató/ GDP
Németország	33 087 €	62 514 €	2008-as bértábla alapján****	1,89
Luxemburg	83 751 €	87 670 €	2003-as adat *	1,05
Nagy Britannia(min.)	28 891 €	42 871 €	2003-as adat *	1,48
Nagy Britannia(max.)	28 891 €	101 024 €	2003-as adat *	3,05
Belgium	34 900 €	49 873 €	2003-as adat *	1,43
Ausztria	37 116 €	60 000 €	2009 ***	1,62
Franciaország	34 091 €	57 240 €	2009-es átlag **	1,68
Portugália	17 073 €	32 121 €	2003-as adat *	1,88
Ciprus	24 280 €	28 000 €	2003-as adat *	1,15
Csehország	15 578 €	12 000 €	2003-as adat *	0,77
Magyarország	11 514 €	16 305 €	kérdőíves felmérés alapján	1,42
USA (min)	$46 859	$60 000	Álláshirdetések *****	1,28
USA (max)	$46 859	$120 000	Álláshirdetések *****	2,56

	nincs	0<=1,5 m	1,5<=2 m.	2<=2,5 m.	2,5<=3 m.	3<=3,5 m.	3,5 m. <
Alapbér
Munkahelyi jövedelemkiegészítés
Rendszeres juttatások
Munkahelyen kívüli szakmai munka
Nem szakmai munka
Tőkejövedelem

Feladat-ellátási hely típusa

Forrás	Összesen	Ált. iskola	Szakiskola	Gimnázium	Szakközépisk.
KSH (2008)	5694	3363	586	837	908
Kérdőív	380	215	40	60	65
Az „összesen” adat százalékában
Forrás		Ált. iskola	Szakiskola	Gimnázium	Szakközépisk.
KSH (2008)		59,06%	10,29%	14,70%	15,95%
Kérdőív		56,58%	10,53%	15,79%	17,11%

Fenntartó típusa szerinti összehasonlítás

Forrás	Összesen (db)	Önkormányzat	Egyház	Alapítvány	Egyéb
KSH (2008)	5694	4261	398	547	488
Kérdőív	386	309	38	21	18
Az „összesen” adat százalékában
Forrás		Önkormányzat	Egyház	Alapítvány	Egyéb
KSH (2008)		74,8%	7,0%	7,0%	8,6%
Kérdőív		80,1%	9,8%	9,8%	4,7%

Nem
Életkor
Munkahely(település)

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem						Teljes mértékben

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem						Teljes mértékben

	1	2	3	4	5
Egyáltalán nem						Teljes mértékben

Írja be az adatait:

1. Iskolám típusa:

2. Iskolám fenntartója:

3. Az intézmény gazdálkodása

4. Beosztásom (több válasz lehetséges)

5. Alapbéremet a közalkalmazotti bértábla szerint állapították meg:

6. Alapbéremen kívüli havi rendszeres juttatások (több válasz lehetséges)

7. Alapbéremmel elégedett vagyok

8. Alapbérem fedezi a megélhetési költségeimet

9. Az alapbéremen kívül rendszeres többletjövedelem a munkahelyemen (több válasz lehetséges)

10. A munkahelyi összjövedelmemmel elégedett vagyok.

11. Munkahelyemen kívül az alábbi tevékenységgel egészítem ki jövedelmemet (több válasz lehetséges)

12. Éves összjövedelmemmel elégedett vagyok

13. Éves bruttó jövedelmem az alábbiak szerint oszlik el (millió forintban)

14. Véleménye szerint van-e különbség az azonos végzettségű és életkorú pedagógusok bére között attól függően, hogy az iskolának ki a fenntartója?

15. Rangsorolja a fenntartó típusa szerint a pedagógusbérek nagyságát! (legmagasabbnak gondolt bér esetén 5, legalacsonyabb esetén 1)

16. Véleménye szerint van-e különbség az azonos végzettségű és életkorú pedagógusok bére között attól függően, hogy milyen képzési formája van az iskolának?

17. Rangsorolja a képzés típusa szerint a pedagógusbérek nagyságát! (legmagasabbnak gondolt bér esetén 4, legalacsonyabb esetén 1)

Részvételével számos értékes információt kaptam szakdolgozati kutatásomhoz. Segítségét köszönöm! Ha érdeklik az eredmények, értesítsen, és én elküldöm Önnek a kutatásról szóló beszámolót.

2. sz. Kérdőív lezárása

3.sz. A kérdőívek reprezentativitásának vizsgálata

Reprezentativitásvizsgálat az intézményfenntartó szempontjából

Reprezentativitásvizsgálat az országrészenkénti eloszlás szerint

[2] Szemelvények a Szabadság Sugárúti Általános Iskola (1171 Bp. Szabadság sugárút 32.) történetéből